Világhírű alkotókkal Frankofón Hetek Füreden

Világhírű művészek kiállításaival rendezik meg a városban a Frankofón Heteket. Cocteau, Picasso, Robert Capa művei láthatók majd a Vaszary Galériában. Sűrű lesz a tavasz Füreden.

– Indul a kulturális szezon Balatonfüreden. A Frankofón Hetekkel a francia művészet és kultúra sokszínűségét mutatjuk meg a városban, a programok közül kiemelkedik a Picasso rajzait is bemutató kiállítás. Úgy vélem a rendezvénysorozat erősíti a város imázsát – fogalmazott a Vaszary Galériában rendezett sajtótájékoztatón dr. Bóka István polgármester.

A március 6-án kezdődő Frankofón Hetek keretében a korszakos jelentőségű francia alkotó Jean Cocteau fényképeiből nyílik kiállítás. A párizsi Montparnasse művésznegyedébenPicassóról és a klasszikus avantgárd néhány legendás alakjáról készült fényképek mellett a tárlaton Picasso mintegy hatvan rajza is látható lesz.

– A budapesti Szépművészeti Múzeum gyűjteményében őrzött Picasso műveket is kiállítunk, köztük a korai Mutatványosok sorozat különleges darabjait. A megnyitón látható harminc Picasso grafika május közepéig lesz a galériában, utána a művész újabb harminc grafikája kerül a helyükre – mondta Kositzky Anett a Füredkult igazgatója, aki bemutatta az Egy nap Picassóval című március 7-én, a Vaszary Galériában nyíló kiállítás egyik kuriózumát, Max Jacob keresztkönyvét, amelyben Picasso dedikált köszöntése olvasható.

Szintén a Frankofón Hetek keretében állítják ki a világhírű fotóriporter, Robert Capa fényképeit a városban. A Mozgásban című kiállításon az ikonikus alkotó félszáz felvétele lesz látható, köztük az 1947-48 során tett Kelet-Európai, részben magyarországi látogatása alkalmából készültek, amelyek megidézik Capa balatoni útját is.

Az országos rendezvénysorozathoz kapcsolódó füredi Frankofón Hetek keretében filmvetítéseket, koncertek és előadásokat is rendeznek Füreden. Többek között Földes László Hobo Villon verseiből ad majd estet és koncertezik Orosz Zoltán harmonikaművész is, aki a sajtótájékoztatón, megalapozva a következő napok hangulatát, francia sanzont játszott.
A teljes program a balatonfured.hu oldalon olvasható.

– Sokszínű lesz a tavasz a városban. A francia hetek mellett megrendezzük a Hamvas Napokat, amely keretében első ízben adjuk át a Sava Babić emlékdíjat. A galériában Hamvas Bélához köthető művészek festményiből és az író relikviáiból nyílik kiállítás, és megrendezzük a Tavaszi Fesztivált is – tette hozzá Cserép László, az önkormányzat művelődési osztályának vezetője.

Balatonfured.hu

 

Robert Capa / Mozgásban

 

A kiállítás adatai

A kiállítás címe:                      Robert Capa / Mozgásban

A kiállítás helyszíne:                Balatonfüred, Vaszary Galéria

A kiállítás időtartama:            2015. március 22 – 2015. augusztus 9.

Megnyitó:                                2015. március 21. 17 óra

Megnyitja:                               Keleti Éva, Balázs Béla-díjas fotógráfus

A kiállítás kurátora:                Fisli Éva, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-szakmuzeológus munkatársa

Kölcsönadó intézmény:           Magyar Nemzeti Múzeum

A kiállításról

A Balatonfüreden 2015 márciusában nyíló kiállítás mintegy félszáz képet mutat be – és több vetített anyagra épít. A kiállítás címe Robert Capa / Mozgásban, kurátora FisliÉva (MNM Történeti Fényképtár).

A győri Városi Művészeti Múzeumban 2011-2012-ben bemutatott azonos című tárlatot – élve a balatonfüredi helyszín adta lehetőségekkel, a teljesen más tér adottságaival és a centenáriumi Játékos kiállítás készítésekor szerzett tapasztalatokkal –, a kurátor 2015-ben újrarendezi. Az újrarendezés részint kiegészítést, részint átértelmezést jelent; ezzel együtt egy új kiállítási egység felépítését is a korábbiakhoz.

A tárlat most sem szokványos keretbe kívánja helyezni a sajtófotókat; az 1913-ban Friedman Endre néven Budapesten született és 1954-ben Indokinában, fényképezés közben meghalt világhírű fotóriporter tekintetét követve célja elsősorban annak kifürkészése, miféle képeket tár elénk a múlt, ha másképpen nézzük, mint eddig.

A látogató tekintetét azokra a kompozíciókra hívjuk fel, amelyekkel Capa képeit szerkesztette. Azon képeiből válogatunk, amelyek dinamikus pillanatokat örökítettek meg – híven a riporter világlátásához –, legyen szó a hadszíntér vagy a békeidő jeleneteiről. Láthatók lesznek olyan képek is, amelyek az ekkor már amerikai állampolgárságú fotóriporter 1947-48 során tett Kelet-Európai, így részben magyarországi látogatásainak felvételeiből válogatunk. A tárlat egyik meglepetése Capa balatoni útjának megidézése lehet.

 

Találkozás Picassóval – Jean Cocteau fényképei

A kiállítás adatai

A kiállítás címe:                      Találkozás Picassóval – Jean Cocteau fényképei

A kiállítás helyszíne:                Balatonfüred, Vaszary Galéria

Megnyitó:                                2015. március 7. 11 óra

A kiállítás időtartama:            2015. március 7 – 2015. augusztus 9.

A kiállítás kurátora:    Orosz Márton, a Szépművészeti Múzeum 19. és 20. századi Gyűjteményének fotó- és médiaművészeti kurátora

Kölcsönadó intézmények:       E.A.T. Archive, New Jersey

Szépművészeti Múzeum

Magángyűjtők

 

 

A kiállításról

A klasszikus avantgárd néhány legendás alakjának együtt eltöltött pillanatát eleveníti föl, és egyúttal a 21. század technológia alapú, mérnökök és programozók által írt művészettörténetének a lehetőségeit is bemutatja a kiállítás.

Huszonkilenc fényképet ismerünk abból a sorozatból, melyet a francia költő és filmrendező, Jean Cocteau az első világháború idején Pablo Picassóról és barátairól, az akkoriban Párizsban, a montparnasse-i művésznegyedben élő bohém asztaltársaságról – köztük Amadeo Modiglianiról, Max Jacobról és MoïseKisling-ről, illetve Picasso szinte kizárólag ezekről a képekről ismert akkori szerelméről, egy Pâquerette nevű modellről – készített. A képek a Café de la Rotonde-ban és környékén, a CarrefourVavin-en (a ma Picasso nevét viselő téren) néhány héttel azután születtek, hogy Cocteau hazatért a belga frontról és szinte bizonyos, hogy éppen a fotók készítése közben kérte fel Picassót – a képeken szintén feltűnő – Erik Satie-val közösen írt darab, a Gyagilev-féle Orosz Balett által később nagy sikerrel játszott Parade vizuális arculatának a megtervezésére, ami később a spanyol művésznek meghozta a végső elismerést. Ebben az értelemben Cocteau fotói mintegy dátumszerűen is határvonalat húznak egy korszak vége és egy újnak a nyitánya között, előkészítve azt az utat, amit később Picasso bejárt, és ami által a világ egyik legismertebb festője lett belőle. A Cocteau által készített sorozatra az elektronikus művészet úttörőjeként számon tartott, a newjersey-i Bell TelephoneLaboratories-ban dolgozó BillyKlüver bukkant rá, amikor feleségével, Julie Martinnal együtt 1978-ban a Montparnasse-on élő művészeket ábrázoló fotók után kutatott a francia fővárosban.
A svéd származású, Monacóban született BillyKlüver, 1966-ban hozta létre munkatársával, a szintén elektromérnök FredWaldhauerrel és két művésszel, Robert Rauschenberggel, illetve Robert Whitmannel együtt az Experimentsin Art and Technology (E.A.T.) művészcsoportot New Yorkban. Ez volt a modernizmus történetében az első olyan kezdeményezés, ami a művészek és a mérnökök közös elképzelése alapján születő, a technológia jövőjét szem előtt tartó alkotások készítésére összpontosult. A mozgalommá szerveződő csoporthoz rövidesen több ezer művész és mérnök csatlakozott.
BillyKlüver a tudomány oldaláról, villamosmérnökként közelített a képzőművészeti alkotásokhoz. Ez érhető tetten abban is, ahogyan Jean Cocteau fényképeinek a vizsgálatában elmélyült. Rájött ugyanis arra, hogy Cocteau 6×8 cm-es negatívra, az édesanyjától kölcsönkapott fényképezőgéppel készült fotóinak a hátterében látható épületek árnyékai alapján, a Nap éppen aktuális állásából és a fény beesési szögéből kiszámítható a felvételkészítés pontos dátuma. A párizsi obszervatóriumban, a Bureau des Longitudes-nél végzett kutatásai, az adott napról fellelhető időjárási és csillagászati térképek, a helyszínen végzett mérések, illetve az eseményen résztvevők korabeli és későbbi feljegyzései alapján vált nyilvánvalóvá a képek készítésének időpontja: 1916. augusztus 12., délután fél egy és fél öt között.
BillyKlüver vélekedése, hogy a tudomány eszközeinek a segítéségével – látásunkat állandó tréningben tartva – többet megtudhatunk a körülöttünk lévő világról.

A francia művész alig egy évszázaddal ezelőtt, 1916-ban készült sorozata bár nem kívánt több lenni annál, mint amit egy baráti társaságról készült amatőr felvételektől elvárna az ember, és képei máig élő bája (köztük az első olyan ismert fotóval, amelyen Picasso mosolyra húzza a száját!) éppen a bennük rejlő spontaneitásnak köszönhető, jelentőségüket mégis aláhúzza készítőjük személye, időpontja, illetve az a fotótörténeti tény, hogy vélhetően ez volt az első, egy adott témáról készült olyan műtárgy-együttes, mely azon túl, hogy egy nyár végi párizsi délutánt eltöltő sorstársak együttlétét dokumentálta, egy történetet is el kívánt mesélni, s ily módon az egyes kompozíciók akár egy mozifilm kulcskockáiként is értelmezhetők voltak. Ez a narratív jelleg, mely a kompozíciók dramaturgiájában is megnyilvánult, Cocteau a kinematográfiával való későbbi kapcsolatát, A szép és a szörnyeteget (1946) vagy az Orfeuszt (1950) is megelőlegezte.
A kiállításon a budapesti Szépművészeti Múzeum gyűjteményében őrzött Picasso-műveken kívül hazai és amerikai magángyűjteményekben őrzött tárgyakat – festményeket, fényképeket, rajzokat, a kutatás során felhasznált dokumentumokat, korai videómunkákat – is láthat a közönség.