MEGHÍVÓ a Magyar Festészet Napja programjaira

A Magyar Festészet Napja Alapítvány 14. alkalommal szervezi meg a mára hagyománnyá vált rendezvénysorozatát. 2002-ben civil kezdeményezésre, Újbuda Önkormányzata segítségével indult útjára a program október 18-án, Szent Lukács, a festők és orvosok védőszentjének ünnepén. A tizen­három évvel ezelőtt egy­na­pos­nak indult kor­társ festészet-ünnepe az évek során számos eseménnyel bővült, s az elhivatott alkotók a lelkes művészetpártolókkal együtt több héten át várják a látogatókat térítésmentes programjaikon. Ez évben 300 művész 2000-nél is több alkotása lát­ható ország­szerte. 2015-ben a fény művészeti alkalmazásainak kérdése köré szerveződtek a tárlatok, kapcsolódva a Fény Nemzetközi Éve európai kezdeményezéshez.Az esemény fővédnöke Kroó Norbert fizikus, az MTA rendes tagja.

         A kiállítás-sorozat nyitánya egy utcai tárlat. Budapesten a IX. kerületben a Bakáts téren és a Ráday utcában, valamint a XI. kerületben a Gellért tértől a Móricz Zsigmond körtérig óriás plakátképek népszerűsítik a kortárs festészetet. Rendhagyó módon szólítja meg az utca emberét: főleg azoknak kínál vizuális élményt,akik nem szánnak időt egy kiállítás megtekintésére.

A Magyar Fes­té­szet Napja főrendezvényei gene­rá­ciós bon­tás­ban, külön­böző hely­szí­ne­ken lát­ha­tók.

ÉLŐ MAGYAR FESTÉSZET címmel október 2-án a fiatal és a középgenerációs kortárs festőművészek központi tárlata nyílik meg, melynek ez évben is a Bálna Budapest ad otthont, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ Nonprofit Kft. segítségével, az őszi CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretén belül. A különleges épület biztosította környezetben a fest­mé­nyek kettős kurá­tori kon­cep­ció sze­rint, kor­osz­tá­lyos bon­tás­ban, közös tér­ben várják a nagyközönséget. Sch­nel­ler János művészettör­té­nész válo­gatja és ren­dezi a Közép­ge­ne­rá­ció, azaz közel száz 40 és 70 év közötti művész kiál­lí­tá­sát, míg a Fia­tal alko­tók, azaz körül­be­lül har­minc 40 év alatti hazai alkotó bemu­tat­ko­zá­sát iski Kocsis Tibor festőmű­vész, kurá­tor fogja össze. A meg­hí­vott alko­tók művé­sze­tét egy-egy aktu­á­lis alko­tá­suk kép­vi­seli. A kifor­rott képi világ­gal és egyedi stí­lus­sal fémjelzett műveket vizu­a­li­tá­suk közös voná­sai alap­ján cso­por­to­sították. Mind­két kor­osz­tály egy-egy kiemel­kedő alko­tó­i díjban részesül. A kiállítás képei között 18 órai kezdettel kerül sor a Díjátadó gálaünnepségre is. Az immár évti­ze­des hagyo­mányra visszatekintő Magyar Művészeti Akadémia-díj és a Maticska-díja leg­ran­go­sabb szak­mai elis­me­réssé nőtte ki magát. Az esemény színeit gazdagítja a FÉNY, a Csíkszerda kórus és Atlasz Gábor táncművészei.

          Az Életmű-díjak átadására októ­ber 18-án, vasár­nap 17.00órakor kerül sor a Vígadóban, a Doye­nek kiál­lí­tá­sá­n.A bemu­ta­tkozó alkotók 70 év fölötti hazai festőmű­vé­szek; mar­káns hatást gya­ko­rol­nak az elkö­vet­kező gene­rá­ciók képzőmű­vé­sze­ire és egy­fajta isko­la­te­remtő, köve­tendő pél­da­ként jár­nak elől. A kiállítás kurá­to­rai Sza­kács Imre és Bukta Nor­bert  festőmű­vészek. A rendezvény a Magyar Művé­szeti Aka­dé­mia Képzőmű­vé­szeti Tago­za­tá­nak támo­ga­tá­sá­val való­sul meg. Az ünnepi eseményt Sturcz János művé­szet­tör­té­nész nyitja meg, köz­remű­ködik Blaskó Péter színművész. A festészet ünnepének kiál­lí­tói között immár évek óta egy-egy meghívott ország ven­dégmű­vé­szei is helyet kap­nak. Idén a buda­pesti Oszt­rák Kul­tu­rá­lis Fórum­mal és Salz­burg Tar­to­mány Művé­szeti Szö­vet­sé­gé­vel tizen­egy oszt­rák festő önálló kiál­lí­tá­son mutat­ko­zik be a Viga­dó­ban. A Salz­burgi ANZIX tárlaton köszöntőt mond Dr. Ralph Scheide, Auszt­ria nagy­kö­vete, a kiál­lí­tást meg­nyitja SusanneBachfi­scher asszony, az Oszt­rák Kul­tu­rá­lis Fórum igazgatója.

Kiemelt kiállítások:

A Magyar Fes­té­szet Napja egyik leg­si­ke­re­sebb és a festők között is leg­nép­szerűbb kiál­lí­tása a miniképekegyüt­tese. A 20×20 cm-es vászonra készült alkotások között a díjazott mesterek és a fiatal művé­szek alkotásait egyaránt megtaláljuk. Miniatűr remekműveik szemet gyönyörködtetőek és nagy festői kér­dé­sek fel­ve­té­sére inspirálják a művészeket.

A MINIKÉPEK – 100 FESTŐMŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSA októ­ber 13-ától lesz látható a Vizivárosi Galériában, Olescher Tamás galériavezető lelkes támogatásával. Megnyitóbeszédet Feledy Balázs művészeti író mond. A zenei aláfestést Tás­kai Anna (fuvola) és Tás­kai Adél (hárfa), a Far­kas Ferenc Zene­is­kola növendékei adják majd.

A kiál­lí­tás következetesen elke­rüli a rutint: az önmeg­újí­tást helyezi elő­térbe, távol tartja magát a mono­tó­niától, s a képi dimen­ziók lát­vá­nyos sok­fé­le­sé­gét, a festők vizu­á­lis aforizmáját tárja a közön­ség elé.

A NŐI VONAL IV. című tárlatmegnyitása októ­ber 14-én a ren­dez­vény­so­ro­zat kiemelt eseményei közé tartozik. A kiállítás létrehozásának egyik oka az volt, hogy a nők évszá­za­do­kig nem lehettek a festőaka­dé­miák tagjai.

A négy éve megálmodott koncepció a női festők érzékenységét, finom rezdülésekre való fogékonyságát, érzelmeik lüktetését kívánja láthatóvá tenni a festővászon teremtő varázsával. A különleges tárlatnak a B29 Kiál­lí­tó­tér ad otthont a Bartók Béla úton. Ebben az évben a művé­szeti isko­lák tehet­sé­ges diák­jai is bekapcsolódhattak az alkotásba. Húsz kor­társ festő művére kellett para­frá­zi­so­kat készí­te­niük. Har­minc gyer­mek­ munkája is sze­re­pel­ a kiál­lí­tá­son. Min­denki azt a munká­ját mutatja be, amely leginkább fém­jelzi. A har­mincöt festőmű­vész életkora minden korosztályt felölel. A tíz leg­jobb alko­tást díjjal jutalmazza az alapítvány.

Gas­sama Szabó Ber­na­dett művé­szet­tör­té­nész nyitja meg a kiállítást, köz­remű­ködik a VoiceDrops

A női vonal átível a Para­frá­zis kiállításba is októ­ber 15-én, amelyet a Deák 17 Gyer­mek és Ifjú­sági Művé­szeti Galériában tekinthetnek meg az érdeklődők. A 14 és 21 év közötti ifjú höl­gyek alkotása egy-egy tetszés szerinti mű alapján készített parafrázis, mely egyéni szín- és for­ma­vi­lággal rendelkezik. A kiállítók három művé­szeti szak­kö­zép­is­ko­la diák­jai: a JaschikÁlmos Művé­szeti Szak­kö­zép­is­kola (Buda­pest), a KISKÉPZŐ — Képző– és Iparmű­vé­szeti Szak­kö­zép­is­kola és Kol­lé­gium (Buda­pest), illetve a Sze­gedi Tömör­kény Ist­ván Művé­szeti Szak­kö­zép­is­kola hallgatói közül kerültek ki.

Gas­sama Szabó Ber­na­dett művé­szet­tör­té­nész ismerteti a tárlathoz fűződő tudnivalókat. A zenei keretet az Ádám Jenő Zene­is­kola taná­rai és tanít­vá­nyai adják.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem grafika szak, tervező grafika szakirány hallgatói ebben az évben első alkalommal kapcsolódnak a színek és formák ünnepéhez. Felszmann Tamás vezetésével a Magyar Festészet Napja arculati és plakátterveit készítik el. A művek a www.festeszetnapja.huoldalon tekinthetők meg.

            A Józsefvárosi Galériában októ­ber 15-én nyíló tárlat címe: TÓTH MENYHÉRT MŰVÉSZETE A HATVANAS ÉVEKBEN. A válo­ga­tás a Kecs­ke­méti Katona József Múzeum képzőmű­vé­szeti gyűj­te­mé­nyéből készült, Supka Manna emléke előtt tisz­te­legve. E jeles alkalommal adatik át a Supka Manna emlékérem is.

Tóth Meny­hért (1904–1980) a XX. szá­zadi magyar képzőmű­vé­szet talán leg­egye­te­me­sebb érvényű életmű­vé­nek alko­tója. Öntör­vényű, a saját útját járó művész volt, aki szán­dé­ko­san soha­sem töre­ke­dett arra, hogy az aktu­á­lis nem­zet­közi tren­de­ket kövesse. Egye­dit, érdem­ben utá­noz­ha­tat­lant hozott létre, amely euró­pai, egye­te­mes és magyar.

Október 16-án rendezik meg az immár hagyományossá vált Festészet Ünnepét a XI. kerületben. A Bartók Béla úton, a Móricz Zsigmond körtérig számos galéria kapcsolódik be az egész napos, ingyenes, igényes, interaktív és látványos rendezvényfolyamba. Az Újbuda Galériában Simon Zsolt kiállítását Feledy Balázs művészeti író nyitja meg. Az Etele Helytörténeti Kiállítóhely Fabók Gyula emlékkiállítását Vagyóczky Károly festőművész méltatja. Az Art IX-XI Galériában Pogány Gábor művészettörténész tárlatvezetésével tekinthetik meg a vásárhelyi Őszi Tárlat díjazottjainak kiállítását.  A hagyományos Csontváry emléktábla koszorúzása után látványos fényfestés szórakoztatja a nagyközönséget, amely a B32 homlokzatán látható, majd a B32 belső termeiben a Fény Misztérium című kiállítást Sipos Endre nyitja meg. A nap záróeseménye a Fény Éve és Csontváry Kosztka Tivadar tiszteletére rendezett kiállítás, amely a B32 Galéria és Kiállítótérben várja az érdeklődőket.

Az MROE (Magyar Rajz­ta­ná­rok Orszá­gos Egye­sü­lete) 50 művész­ta­nár közös orszá­gos kiállításával emeli a rendezvénysorozat színvonalát. A Ferenc­vá­rosi Hely­tör­té­neti Gyűj­te­ményben a KONTRASZTOK című tárlatot tekinthetik meg az érdeklődők októ­ber 16-tól, Sza­lai József művész­ta­nár, az MROE elnöke nyitóbeszédét követően. Magyar­or­szág min­den terü­le­téről érkez­tek az alko­tók, akik alap­fokú művé­szeti isko­lák­ban, közép­is­ko­lák­ban és főis­ko­lá­kon taní­ta­nak. Leg­többjük hiva­tá­sos művész, de sokan kiváló rajz­ta­ná­rok, akik nagyon sze­ret­nek fes­teni. A leg­töb­ben a nyári művész­te­le­pe­ken készült új mun­ká­kat hoz­ták erre a kiál­lí­tá­sra. A helyszínen megtudhatjuk, hogyan vélekednek vál­tozó vilá­gunk­ról a művész­ta­ná­rok, s milyen művé­szi kön­tösbe öltöztetik témáikat. Az eseményt a képzőművész Szabó Csa­lád ének- és gitárelőadása színesíti.

A Magyar Festészet Napjához hagyományosan kapcsolódnak nagyobb vidéki városok. Az ország számos településén, köztük Szolnokon is izgalmas képi világra bukkanhatnak azok, akik ellátogatnak a rendezvényekre. A Szoboszlai Galéria az Ég és föld című kiállítást mutatja meg az értő közönségnek október 17-én. A Párat­lan páro­sok soro­zat tavaly októ­ber­ben, a Magyar Fes­té­szet Napja kiemelt ren­dez­vé­nye­ként Lóránt János Deme­ter Munkácsy-díjas festőmű­vész és LousStuijfzand képzőmű­vész közös bemutatkozásá­val kezdő­dött. Az idén Sulyok Gabriella Munkácsy-díjas gra­fi­kusmű­vész és Tenk László Munkácsy-díjas festőmű­vész első közös tár­la­tára vár­ják az érdeklődő­ket. A megnyitó beszédet Vere­bes György, az MFN Alapítvány alelnöke mondja.

A Duna Televízió volt a kezdetekkor az egyik legnagyobb médiatámogatója az eseménynek, majd 2011-ben a meg­újult köz­mé­dia is a ren­dez­vé­ny mellé állt és műsoraival messzire eljut­tatta a magyar fes­té­szet hírét. A 2015-ös év eseményeit nyomon követhetik a közmédia csatornáin: az M1-en, a Dunán és a Kossuth rádió műsoraiban. 

DÍJAK:

A szakma rangos elismerésekkel díjazza a legjobbnak ítélt művészeket.

Az Életműdíjat egy 70 év feletti doyen kapja. Az Életműdíj döntő­bi­zott­ságának tag­jai a korábbi díja­zot­tak, a Magyar Fes­té­szet Napja kura­tó­ri­u­mának felkért tagjai, illetve a kul­tu­rá­lis tárca egy kép­vi­selője, hiszen évről évre a minisz­té­rium állja a díj­jal járó egy­mil­lió forin­tos jutal­mat. Jelölt az a 70. élet­évét beöl­tött mes­ter lehet, aki mögött több évti­ze­des, elis­mert életmű áll, mun­kás­sága pedig isko­la­te­remtő volt.

A Magyar Művé­szeti Aka­dé­mia fes­té­szeti díja a magyar fes­té­szet, így a hazai kultúra ápo­lá­sá­nak elis­me­ré­sé­ért jár egy középgenerációs festőnek. A díj a Magyar Fes­té­szet Napja Alapítvány kura­tó­ri­uma és a Magyar Művé­szeti Aka­dé­mia dön­tése alap­ján adatik át. Anyagi hát­te­rét, ötszázezer forintot, a Magyar Művé­szeti Aka­dé­mia biztosítja. A díj min­den­kori odaítélésé­nél a kura­tó­rium fon­tos­nak tartja, hogy a jelöltek mun­kás­sága túl­mu­tas­son a műte­rem és a kiál­lí­tó­te­rek falain. Fontos, hogy művé­sze­tük hatást gya­ko­rol­jon az elkö­vet­kező generáció/generációk képzőmű­vé­sze­ire és egy­fajta köve­tendő pél­da­ként jár­jon elől szá­mukra. Ezen túl­menően a kura­tó­rium igyek­szik olyan jelöl­te­te­ket kiál­lí­tani, és így sza­va­zásra bocsáj­tani, aki­nek (a mai tudá­sunk sze­rint) a mun­kás­sága az egye­te­mes és magyar fes­té­szet, képzőmű­vé­szet terén is meghatározó.

A Maticska Jenő-díjat egy 40 év alatti fiatal tehetség kapja a vele járó ötszázezer forinttal. A fiatalon elhunyt nagybányai festőtehetségről elnevezett Maticska Jenő-díjat az a professzionális fiatal alkotó kapja, akinek munkáit a szakma is korán elismeri.

HÁTTÉR:

Múlt: a Magyar Festészet Napja ünnepét először 2002-ben rendezték meg Budapesten, civil kezdeményezésre, Szent Lukács, az orvosok és a festők védőszentje napján. A kortárs festészeti seregszemle megálmodói – Bráda Tibor, Zsolnai Gábor, Bayer Ilona, Szentgyörgyi József és Fabók Gyula – és követőik a festmények művészeti színvonalából és egyediségéből adódó érték elismertetése, a kortárs magyar festők és műveik iránti közönségszeretet kivívása mellett évről évre különösen nagy hangsúlyt fektetnek a társművészetek jelenlétére a fokozatosan fesztivállá duzzadó programsorozatban. A hagyományos elemek – egyéni- és gyűjteményes kiállítások, műhelybeszélgetések és koncertek – mellett interaktív performance-ok, workshop-ok, szimpóziumok és több más innovatív műsorelem is gazdagítja a rendezvényeket.

Az Élő Magyar Festészet kiállítás kurátori koncepciója

A tárlaton mintegy 150 művész egy-egy képét mutatják be, ezzel is tisztelegve a festészet, mint művészeti ág és mesterség előtt. Zárt kurátori koncepciót nem alkalmaztak, így kizárólagosságokat sem fogalmaztak meg. Egy fő szűrőt azonban használtak: csak aktív, professzionális festőművészeket kértek fel a kiállításon való részvételre.

Ennek megfelelően a kiállítás rendezésekor bárminemű kurátori szemlélet megjelenítésére van mód, így a fiatal- és középgenerációt külön szekcióban, de egy légtérben mutatják be, míg a korosztályokon belül négy-öt stiláris bontásban installálják a kiállítást.

Fiatal festők kiállítása

A kiállítás címe: Idézőjel

A kortárs magyar festészet legfiatalabb generációja érdeklődéssel tekint az európai kortárs festészeten végigsöprő jelenségre, miközben definiálja önmaga helyzetét saját lokális festészeti hagyományán belül. Fiatalságából adódóan bátran és gyorsan reagál az aktuális folyamatokra, a sokat emlegetett belga, lipcsei, kolozsvári festészeti nyelvezetre. Felismeri azt, hogy saját egyéni arcának hasonlóságai és különbségei csak egy átfogó európai kulturális festészeti múlt és jelen tükrében fogalmazhatók meg. A jelen idejű hazai festészet iránya magában foglalja a 19. és 20. századi figurális iskolák tiszteletét Hollósy Simontól Rudnay Gyuláig. Nagy jelentőséget tulajdonít Moholy-Nagy László és Kassák Lajos konstruktivista, európai színtéren kiteljesedett festészetének is. Mindezen túl pedig egyre gyakrabban azonosul az Európai iskola mestereinek szürreális érzékenységével. A fiatal generáció ezen tradíciók tükrében fogalmazza meg tehát stílusjegyeit. A kiállításon bemutattatik a legfiatalabb generáció szemléletmódja, amely magába foglalja a frissesség gondolatát, a fiatalság bátorságát, a jelenségekre adott gyors reagálási képességet.
A Magyar Festészet Napja Fesztivál 2015. évi tárlatán öt tematikus csoportban mutatja meg a kurátor a fiatal generáció festészeti látásmódját.

A középgeneráció kiállítása

A kiállítás címe: Offline megosztás

A középgeneráció festőművészeinek kiállítása arányait tekintve talán a rendezvény legjelentősebb programja. Itt mutatkozik be a nagyközönség előtt közel 120 kortárs alkotó. Olyannyira különböző festői világok találkoznak ebben a térben, amelyek együttes szereplése máshol elképzelhetetlen lenne. Legfőbb szándékuk, hogy a sokféleséget felvállalva a legkülönbözőbb irányzatokat vonultassák fel. A skatulyákat lehetne sorolni az op-arttól, a geometrikus festészeten át, a lírai absztraktig, és vissza a gesztuson, a neo-dadán át egészen a metafizikus festészetig, de ennél sokkal érdekesebbnek tűnik az egyéni vizuális nyelven megszülető, majd személyes mitológiákká formálódó életpályák egy-egy darabjában észrevenni és befogadni az egyetemes képi kódok és archetípusok mellett a művész személyes szándékát – legyen ez a befogadás tudatos, vagy tudat alatt működő.

A Magyar Festészet Napja 2015 központi kiállítása elsősorban ünnep: azok számára, akik maguk is festőművészek, illetve azoknak, akik műkedvelők, műértők, vagy laikus műélvezők. Emellett lehetőség a kortárs képzőművészettel való találkozásra azoknak, akik egyébként ritkán, vagy soha nem látnak kortárs festményeket. E kiállítás szakmai fórum is: találkozási pont az alkotók, a galériások, mecénások és művészettörténészek számára. Sokan közülük csak a kiállítás apropóján találkoznak, évente egyszer, ebben a térben.

A kiállítás címe több jelentést hordoz. Egyfelől önellentmondás, hiszen offline nem lehet megosztani képi tartalmakat, miközben a festészet valósága nagyon is offline, gondoljunk csak a vászon esésére, a terpentin szagára, az olajfesték sajátos fényére. Ez rámutat a festészet befogadásának talán legfontosabb kritériumára: az autopsziára, azaz a saját szemünkkel való megbizonyosodásra, ami a virtuális galériák korában igen felértékelődő szemponttá vált, hiszen egy monitoron megjelenő festmény mindig torzítva adja vissza a vászon felületén megjelenő pigment hatásait.

A megosztás mai nyelvben használt mindkét értelmét megtalálhatjuk a címben. Megosztani valakivel egy tartalmat, egy festményt, egy gondolatot önmagéban is előre vivő, értékes cselekedet. Egy közösség megosztottsága azonban soha nem előre, hanem minden esetben csak hátrafelé mozdít. Ez a kiállítás azonban offline megoszt, azaz a valóságos tartalmakat dob be a közösbe, hogy onnan mindenki azt vegye ki, ami számára a leginkább befogadható.