A Magyar Írószövetség és a MaNDA közös filmklubja
A Magyar Írószövetség és a MaNDA második közös filmklubja, amelyet ezúttal az 1956-os tematikájú filmekből állítottunk össze. Az első Írókról moziban címmel, 2014/2015-ös évadban került műsorra. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából olyan, főleg játékfilmeket tűzünk műsorra, amelyek pontosan, érzékletesen és történelmileg hűen adják vissza az 1950-es évek állapotait, a forradalom eseményeit vagy körülményeit. Az első félévben három film kerül vetítésre, amelyek a korszakban készültek (1956-ban, 1957-ben), kevésbé ismertek, lévén hogy mindhármat betiltották, és közelebb hozzák a mai ember számára ezt a fontos történelmi időszakot. A második félévben a rendszerváltás után készült filmeket mutatunk be, elsősorban olyanokat, amelyek irodalmi művek feldolgozásai. A filmklubot Deák-Sárosi László költő, filmesztéta, a MaNDA referense, a Magyar Írószövetség tagja vezeti író vagy történész szakértők részvételével.
A vetítések helyszíne: Premier Kultcafé (régi Vörösmarty Mozi) 1085 Budapest, Üllői út 2–4. és Baross utca 1.
Az 1956 filmeken filmklub programja
A nagyrozsdási eset (Kalmár László, 1957)
A legkiválóbb játékfilm 1956-ról, amely a parabola eszközeivel a legpontosabban, legárnyaltabban adja vissza a forradalom kialakulásának részleteit. A kisvárosi komédiának álcázott politikai szatíra 1957 tavaszán, nyarán készült az enyhülés jegyében, amikor a forradalmat eláruló Kádár-vezetés még el akart határolódni Rákositól és a nevével fémjelzett önkényuralmi korszaktól. A kritika azonban olyan jól sikerült, és a kádári pártállamiak annyira magukra ismertek benne, hogy a filmet a sajtóvetítés után betiltották, és 27 évig pihent nagy, piros Z-betűvel jelölt dobozokban. A történet egy fiktív, Magyarország egészét jelképező kisvárosban játszódik, ahol egy borellenőrt tévedésből miniszternek hisznek. Ez a tévedés olyan lavinát indít el, amelynek során lelepleződik a kisváros teljes korrupt vezetése a Rákosi Mátyásra emlékeztető tanácselnökkel (Tompa Sándor) és a Károlyi Mihályra utaló ikerpárral, a fürdőigazgató és a borászati igazgató Halapálékkal (Gáti József) együtt, és győz a forradalom Gábriel gyógymasszőr (Sinkovits Imre) vezetésével.
Vendég: Papp Tibor költő
Házigazda: Deák-Sárosi László
Időpont: október 25. 18.00 óra
Keserű igazság (Várkonyi Zoltán, 1956)
Ez a filmdráma még a forradalom évében, 1956-ban készült, de betiltották. Tabukat döntögető, kritikus hangja nyilvánvalóan nem tetszett a kommunista hatalomnak, hiszen a mezőgazdasági üzemet vezető igazgató, Sztankó (Bessenyei Ferenc) tragikus munkahelyi balesetet okozó gátlástalan magatartása nyíltan utalt az ország vezetésének önkényuralmi politikájára. A Keserű igazság él a Rákosi-korszak jellegzetes propagandafilm-típusának eszközeivel, a munkaverseny- és szabotázsfilm műfaji toposzaival, azonban a kritikai megállapításait épp a hazugsággépezet leleplezésére használja fel. A cselekmény a forradalmi helyzetet modellálja, hiszen az igazgató kivételével mindenki látja, hogy a műszakilag megalapozatlan és gyors silóépítés nem a gazdaság és az emberek érdekeit szolgálja, és hogy a tragikus műszaki baleset elkerülhetetlen.
Vendég: Majtényi Zoltán
Házigazda: Deák-Sárosi László
Időpont: november 14. 18.00 óra
Eltüsszentett birodalom (Banovich Tamás, 1956)
1956 volt az az év, amelyikben a legtöbb filmet betiltottak. Egyszerre volt érezhető az enyhülés és a diktatúra keménysége, az értelmiségiek kritikus hangja és a kommunista vezetés viszontválaszai a hatalmuk megtartására. Az Eltüsszentett birodalom is hivatalosan a dobozokba került, és a rendezője kilenc évig nem készíthetett újabb filmet. Banovich Tamás első játékfilmje látszólag csupán szép, színes, zenés, szórakoztató mese, azonban egyben kíméletlen politikai szatíra, a magyar filmtörténet első és legkiválóbb parabolája. A történet szerint a zsarnok király (Tímár József) fél népétől, és csak akkor nyugszik meg, ha mindenki kedves egészséget kíván neki, amikor tüsszent. Poroszlók révén hirdeti ki az országban a királyi óhajt. A juhász (Soós Imre) megtagadja parancsra „egészségére” köszönteni a királyt, és inkább a hét éve ki nem adott járandóságát emlegeti. Tömlöcbe vetik a királyi várban, ahol találkozik az álruhás királylánnyal (Krencsey Marianne), akinek segítségével túljár mindenki eszén. A juhász furulyaszavára az egész udvar beleugrál a kútba, ő pedig hazamegy a királylánnyal, és egy krónikás kiírja a határjelző táblára: „a zsarnokságnak vége”.
Vendég: Dózsa László színművész
Házigazda: Deák-Sárosi László
Időpont: december 8. 18.00 óra
Az 1956 filmeken a Magyar Írószövetség és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és filmintézet közös rendezvénysorozata.
A filmvetítések után a klubesemények látogatói meghallgathatják a meghívott szakértőknek a film tematikájával kapcsolatban tartott kiselőadását, és részt vehetnek beszélgetéseken.
A vetítésekre jegyek a mozi pénztárában válthatók és foglalhatók le előzetesen.
© 2016 MÍ, MaNDA