A nyolcvan éve született Szöllősi Zoltán (1945-2018) költőre emlékeztünk
“Mintha minden sorában – tőle a találóan félelmetes kép – „a szakadó izmú földet szögelnék fel a levegőre”. A teremtést, a költészetet szavakkal történő néma munkának tudta, melyben a szónak csak kagylózúgását hallani. (…) A szóképekben elrejtett igazság izgatta, az, miként lesz „Jelképig lefosztva minden / A szó árvább a hallgatásnál” Ez a termékeny ellentmondás feszítette verseit.” (Részlet Erős Kinga emlékező beszédéből)
