
A Magyar Írószövetség szomorúan tudatja,
hogy 2025. április 24-én elhunyt
Szalay Károly (1929–2025) író, irodalomtörténész.
Szalay Károly 1929. május 7-én született Kecskeméten. 1947–1951 között a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának francia–magyar–történelem szakos hallgatója volt. 1950–1953 között mint általános iskolai tanító, majd 1953–1956 között az ELTE aspiránsaként dolgozott. 1956-tól 1964-ig a Szépirodalmi Könyvkiadó, ezt követően öt éven át a Magyar Televízió, 1969–1990 között a Magvető Könyvkiadó szerkesztője volt. 1990–1991 között az Új Könyvkiadó igazgatójaként dolgozott. 1991-től 1994-ig az Új Magyarország humorrovatának szerkesztője volt, közben 1993–1994 között a Magyar Televízió szórakoztató műsorok stúdióját is vezette. Később, már nyugdíjba vonulása után, 1996-tól 2000-ig a Baptista Teológiai Akadémia kommunikációs szakán volt tanszékvezető, 2001–2005 között pedig a Lyukasóra folyóirat főszerkesztője. Bár első regénye 1985-ben jelent meg, már az 1960-as évektől beírta nevét az irodalomtörténetbe a szatíra és a komikum kiváló kutatójaként, mely egész pályafutását végigkísérte. Monográfiát írt Karinthy Frigyes (1961, 1987), Chaplin (1978), Karinthy Ferenc (1979), Jacques Tati (1982) munkásságáról, de jelentősek, hiánypótlóak korszakmonográfiái is (A magyar szatíra száz éve, 1966; Humor és szatíra Mikszáth korában, 1977; Mai magyar filmvígjáték, 1978; Karikatúra és groteszk a magyar középkorban, 2003). Gazdag életműve irodalom-, film- és művészettörténeti esszéket, tanulmányokat, valamint paródiákat, publicisztikákat, pamfleteket egyaránt magába foglal. Fontosabb regényei: Szerelmes éveink (Magvető, 1985), Párhuzamos viszonyok (Magvető, 1988), Bikakolostor (Magvető, 1989), Műterem Budán (Lilli, 1990), A Sátán helytartója (Nesztor, 1993), Szerelem és halál Pompejiben (Mundus, 1997), Kutyaregény. Egy boldog életű törpetacskó emlékiratai (Kairosz, 2007), Szent Jeromos éjszakája (Kairosz, 2014), Párizsi kaland (Orpheusz, 2019), Halogatom a halálomat (Orpheusz, 2022). Főbb díjai, kitüntetései: Arany János-díj (1999), József Attila-díj (2000), Alternatív Kossuth-díj (2006), Prima díj (2013), A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2019), Herczeg Ferenc-díj (2019), Magyarország Babérkoszorúja díj (2020). Szalay Károly 2010 óta a Magyar Írószövetség örökös tagja volt.
Emlékét kegyelettel megőrizzük!