A Magyar Írószövetség szomorúan tudatja, hogy
CSOÓRI SÁNDOR
kétszeres Kossuth-díjas költő, író, a Magyar Írószövetség Örökös Tagja, 86 éves korában, hosszan tartó, súlyos betegség után 2016. szeptember 12-ére virradó éjjel elhunyt.
Csoóri Sándor 1930-ban született Zámolyon református parasztcsaládban. Az irodalmi életbe 1953 augusztusában robbant be verseivel. Első kötete a következő évben jelent meg, 1958-tól szabadfoglalkozású író, 1968-tól 1988-ig a Mafilm dramaturgja.
Csoóri Sándor az itthoni ellenzéki értelmiségiek egyik vezéralakjának számított, a Kádár-rendszer idején folyamatosan megfigyelték (erről több ezer oldalnyi dokumentum tanúskodik), és ugyan jelenhettek meg verseskötetei, a komolyabb elismerések a rendszerváltásig elkerülték – Kossuth-díjat is csak 1990-ben kapott.
Költészetében a népi hagyományok kereszteződtek a modern európai költészet hatásaival, amelynek köszönhetően a kötetlenebb költői képzelet is nagyobb szerephez jutott a verseiben. Ez az irány a Második születésem című kötetétől (1967) erősödik fel, és onnantól kezdve saját, tárgyiasan látomásos hang jellemzi költészetét, valamint a metaforákra mindent föltevő bátorság kockázata. Csoóri Sándor arra tanított minket, hogy az írás nem csupán a tehetség sokszor önemésztő kitárulkozása – hanem erkölcsi cselekedet is.
1954-ben és 1970-ben József Attila-díjjal, 1981-ben Herder-díjjal, 1984-ben Bibó István-díjjal tüntették ki. 2005 óta a Magyar Írószövetség Örökös Tagja. Munkásságát 2003-ban Arany János-nagydíjjal, 2004-ben Magyar Művészetért Díjjal, 2008-ban Prima Primissima Díjjal is elismerték. 2013-ban a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) nagydíjával, 2014-ben pedig a Nemzet Művésze díjjal jutalmazták, és ugyanebben az évben lett Budapest díszpolgára.
A Magyar Demokrata Fórum alapító tagja volt, a Magyarok Világszövetségének elnökeként kezdeményezte a Duna Televízió megalapítását. Bár a rendszerváltás előtt egy társaságot alkotott Konrád Györggyel és Jancsó Miklóssal is, a kilencvenes évek elejének kultúrharcaiban hamar a „barikád” ellenkező oldalaira sodródtak.
1988-ban indította útjára a Hitel című folyóiratot, amely a rendszerváltás és az azóta eltelt időszak meghatározó irodalmi és közéleti orgánuma lett, olyan nagyformátumú alkotótársakat állítva maga mellé, mint például Ágh István, Görömbei András vagy Lázár Ervin.
Csoóri Sándor halálhírét a Kormányzati Tájékoztatási Központ közölte hétfőn az MTI-vel, hozzátéve, hogy a kormány saját halottjának tekinti a költőt.
„Csoóri Sándor halálában ott a magyarok gyásza és ott a magyarok hálája az egyszeriért, a megismételhetetlenért, ott az elmúlt keserves történelmi kor vége, és ott a reményekkel s küzdelmekkel teli új kor kezdete is. Legyen erőnk és kitartásunk búcsúzni az embertől s vállalni az életművet” – fogalmaz az MTI-hez eljuttatott közleményében a Kormányzati Tájékoztatási Központ, kiemelve: Csoóri Sándor „az élő lelkiismeretnek kettős felelősségét” hagyta az utókorra.
Emlékét kegyelettel megőrizzük.