Írókonferencia a szigetvári várban

2016.07._9-10._Zrinyi_emlekev__iroszovetseg_tagjai_Szigetvaron_756 csoportkép 2

Irodalmi konferenciának adott helyet a történelmi város, Szigetvár 2016. július 9–10-én, a „Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566” Emlékév keretében. Több mint húsz író, költő gyűlt össze a vár Dzsámi termében, hogy a Zrínyi-hagyományok fontosságáról, 21. századi értelmezéséről cseréljék ki gondolataikat.

Dr. Hóvári János, a „Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566” Emlékév Emlékbizottságának elnöke, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. főigazgatója és Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke emlékező együttlétre és közös gondolkodásra hívott meg írókat, költőket a magyar történelem emblematikus városába.

A kétnapos esemény első napján Dr. Hóvári János, valamint neves szakemberek: történészek és régészek kísérték végig az alkotókat egy érzékenyítő, múltidéző sétán, melynek során a résztvevők megismerkedhettek a történelmi helyszínekkel, a város nevezetességeivel, és ellátogattak a Dr. Pap Norbert vezette kutatás-ásatás helyszínére, Turbékra is, Szulejmán szultán türbéjének maradványaihoz.

A szervezők célja az volt, hogy Szigetvár inspirációs erő, „múzsa” lehessen az alkotók számára, olyan híd, kapocs a múlt felé, mely erőt és tartást ad. Olyan élmény, amely aztán majd visszatükröződhet a műveikben is. Hiszen az írástudók felelőssége nagy, és a közösségnek, a nemzetnek szüksége van jó krónikásokra, akik segítenek ébren tartani, megőrizni az értékeinket, összetartozásunk tudatát. Akik ott összegyűltek, pontosan tudták, hogy az irodalom egyik legfontosabb dolga a megőrzés, hiszen a közösségek erőt meríthetnek a saját történeteikből, mítoszaikból, valamint a jelent sem lehet megérteni a múlt ismerete nélkül.

A második napon, a konferencia megnyitó beszédében Dr. Hóvári János kiemelte, hogy a történelem nem csak arról szól, ami megtörtént, hanem arról is, ahogyan egyes korok a múltra „kegyelmesen” visszanéznek. „A költő Zrínyi Miklós egy új Magyarországot szeretett volna megteremteni, azt akarta, hogy népünk tudatában legyen odüsszeuszi erejének az oszmán uralom felszámolásakor. Ezért állította például a saját korának a hős dédapát.” Példaképekre és példaértékű történetekre pedig szükségünk van, és egyre inkább szükségünk lesz ebben az értékválsággal küszködő világban.

Jánosi Zoltán, az Irodalmi Magazin főszerkesztője köszöntő beszédében arról beszélt, hogy „A közép-európai kis népek egymás vállát tartó sorsközössége szépségének is nagy modellje a szigetvári Zrínyi Miklós öröksége. […] A szigetvári Zrínyi Miklós tehát: a mi egyik legméltóbb arcunk. Magyarország legszebb „szigete”, erős vár, omolhatatlan az időben. A mi perspektívánk, erőnk és félelmünk. A sorsunk, a reménységünk és a hitünk. Zrínyi – a miénk. Sorsának összetett jelentéstartalma túlmutat az értelmező szótárakon, túl a történelemkönyveken, és túl az irodalmon is.”

Az írók, költők tartalmas, színvonalas előadások formájában tették közzé gondolataikat, melyeknek esszenciáját a Magyar Napló irodalmi folyóirat fogja közölni a szeptemberi lapszámában. A költő Zrínyi Miklós szellemi örökösei, magyar írók, költők aznap arról gondolkodtak, hogy mit jelent a 21. század alkotóinak Zrínyi Miklós, a hősiesség, a bajtársiasság, a hősi önfeláldozás, a közösséghez való tartozás, a rájuk hagyományozott örökség. A konferenciát Mirtse Zsuzsa író vezette le. Az előadások túlmutattak az irodalom területén: zenetörténeti előadás is elhangzott, és mert az írók között nemcsak szépírók, hanem irodalomtörténészek és történészek is helyet foglaltak, több oldalról, szempontból tudták körbejárni a kiválasztott témákat. A szigetvári vár Dzsámi terme azon a napon a kortárs irodalom alkotói energiáinak fészke lett: a múlt és a jelen egymást erősítették.

A szervezők arra biztatták az alkotókat, hogy térjenek vissza Szigetvárra, hozzák el barátaikat, ismerőseiket, családtagjaikat, mert Szigetvárt mindenkinek látnia kell. Ez ma, az egyre inkább digitálissá váló, anyagtalan világban szinte lázadás értékű tett, gesztus – magunkért, a múltunkért, és ezáltal a jövőnkért is.

A konferencia résztvevői: Berta Zsolt, Bíró Gergely, Deák Sárosi László, Diószegi Szabó Pál, Ircsik Vilmos, Jánosi Zoltán, Király Farkas, Kovács István, Mirtse Zsuzsa, Miklóssy Endre, Mórocz Gábor, Móser Zoltán, Nemes Attila, Novák Zsüliet, Réger Ádám, Rosonczy Ildikó, Simon Adrienn, Urbán Péter, Vári Fábián László, Windhager Ákos, Zsille Gábor