Szakolczay Lajos (1941) szerkesztő

1972-75-ig a Kortárs szerkesztője, 1975-1980-ig az Új Írás kritikai rovarvezetője, 1980-1985-ig a Budapest rovatvezetője, 1985-től a Kortárs szerkesztője. Számos (pl. Csoóri Sándor, József Attila) versantológia szerkesztője. Volt technikus, könyvtáros, műszaki rajzoló. 1963-tól Budapesten él. Harminc évig, kisebb-nagyobb megszakításokkal, irodalmi folyóiratok (Kortárs, Új Írás,) szerkesztett. A kritikusi munkát, mint értéktovábbítást, szolgálatnak tartja. Meghatározó volt számára Kós Károly személye és barátsága. Felesége Faragó Laura.

Kötetei

Dunának, Oltnak (tanulmányok, 1984) Páter Bulányi (beszélgetésportré, 1989) Ötágú síp (tanulmányok, esszék, kritikák, 1989), Kötél homokból (színikritikák, 1994), A csavargó esztétikája (irodalmi és képzőművészeti esszék, kritikák, 1996), Korforduló (irodalmi, színház- és képzőművészeti tanulmányok, esszék, kritikák, 1999), Kikötő (ezredvégi napló irodalomról, színházról, képzőművészetről, operáról, 2001)

Főbb díjai

József Attila-díj (1995), Kölcsey-díj (1995), Petőfi Sándor Sajtószabadság-díj (1999), a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2011)